The fear of running out of wine

Novinophobia

Freisa, Piemont elfeledett szőlőfajtája

G. D. Vajra Freisa Kyé 2011

2016. március 02. - sweetsole

Mi is az a Freisa? Egy Olasz őshonos szőlőfajta, mely egykor piemont legfelkapottabb fajtája volt, de visszaszorulásáról, csakúgy, mint hazánkban a régi fajták leépüléséről a filoxéra járvány tehet, az újratelepítéseknél a könnyebben kezelhető Nebbiolo, Barbera és Dolcetto terjedt el, bár egyes adatok szerint napjainkban a Freisa még 2000 hektáron terem sokféle klónvariációban.

freisa.jpg

A Nebbiolo közvetlen felmenőjének tartják, első említése Fresearum néven egy 1517-es vámokmányban lelhető fel, melyben magasabb áron szerepelt mint a Nebbiolo. A mai Freisa vagy Fresia elnevezés feltehetőleg a Francia Fraise (eper) kifejezésből ered, valószínűleg észak Monferrato-ból került Piemontba.

Persze a szőlőfajtáról úgy lehetne érdemben nyilatkozni, ha több termelő tételével is megismerkednék, mindenképpen keresni is fogom a lehetőséget. Mindenesetre a Vajra pincészet által készített verziókból a 2009 / 2010 / 2011-es kóstolt évjáratok alapján, ha tehetem minden következő évjáratból be fogok szerezni egy palackot, hisz itthon is elérhető a FineWines kínálatában.

Tárgyi borunk az öreg tőkés San Ponzio dűlő termése, mely egy 390-410 méter közötti magasságban fekvő agyagos talajú terület, a tőkéket még Aldo Vajra nagyapja telepítette. A szüretre általában október második felében szokott sor kerülni, az alapanyag bogyózás után hosszú, lassú erjesztésen esik át, majd 12-18 hónapig érlelik nagyobbrészt nagyméretű szlavón tölgyfahordókban, de egy része új barik hordóba kerül.

Tavaly már volt szerencsém egy palackhoz, az másnap mutatta legszebb arcát, így ez a palack bátran kapott egy kétórás dekantálást. Illatában még így is elegáns hordófűszerek, vanília, bors, kakukkfű, kis kátrány játszik az epres, málnás, meggyes gyümölcsökkel, melyet ibolyás virágosság bolondít. Mesteri hordóhasználat, folyamatosan változó illat, nehéz betelni vele. A kiművelt, szép szerkezetű kortynak íve van, lendületes savak, egy csipetnyit még tapadós tanninok, nagyon precíz egyensúly, tömérdek gyümölcs, melyek az illatnak megfelelően inkább a pirosbogyós vonalon mozognak, nagyon hosszú lecsengés, mely percekben mérhető. A 14,5%-os alkoholt észrevétlenül nyeli el. Magabiztos 7 pont (91), mely egy kis érleléssel akár feljebb is kúszhat. Nem mondom, hogy olcsó, de piszkosul jó.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://wineside.blog.hu/api/trackback/id/tr908432412

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.